Milliárdok tűntek el a pályák szélén: így buktak meg sorra a sport-TAO-val trükköző klubok
Tizenöt évvel a társasági adókedvezményen alapuló sporttámogatási rendszer (TAO) bevezetése után a hazai sportsajtó és a bűnügyi krónikák egyik visszatérő témájává váltak a támogatások körüli visszaélések. Bár a program célja eredetileg az utánpótlás-nevelés és a sportinfrastruktúra fejlesztése volt, az állami ellenőrzések, a számvevőszéki jelentések és a büntetőeljárások sora rávilágított: sok helyen a közpénz jellegű források egyszerűen eltűntek vagy magáncélokat szolgáltak.
21 milliárd forintos mínusz: a nagy elszámolási botrány
A rendszer rendszerszintű problémáit legélesebben a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkárságának összesítése mutatta meg. A hat látvány-csapatsportágat (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) érintő 2022–2026-os elszámolási időszak vizsgálata után kiderült: több mint 21 milliárd forintnyi TAO-támogatást kellett visszakövetelni a sportszervezetektől jogosulatlan felhasználás vagy hiányzó elszámolás miatt.
A visszakövetelés azonban sokszor falakba ütközik:
- Több mint 500 esetben az érintett klubok nem tudták vagy nem akarták visszafizetni a jogtalanul felhasznált összegeket.
- 241 ügyben végrehajtási eljárás indult, ami önmagában több mint 10,3 milliárd forintnyi követelést jelent (ebből 121 eset a labdarúgáshoz, 62 a kézilabdához, 42 a kosárlabdához kötődik).
- 121 eljárás – több mint 7 milliárd forint értékben – pedig egyszerűen meghiúsult, mert a mögöttes egyesületek időközben fizetésképtelenné váltak vagy megszűntek, így az állam már nem tudja behajtani rajtuk a pénzt.
Tipikus trükkök: fiktív számlák és eltűnt buszok
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései és a bírósági ítéletek alapján kirajzolódik, milyen módszerekkel játszották ki a szabályokat a klubvezetők és a velük összejátszó vállalkozók:
- Fiktív számlázás és túlárazás: Az ÁSZ vizsgálatai több sportágban is tártak fel olyan eseteket, ahol a klubok olyan szolgáltatásokról, edzőtáborokról vagy felszerelésekről állítottak ki számlákat, amelyek a valóságban soha nem teljesültek, vagy többszörösére voltak túlárazva.
- Közbeszerzések megkerülése: A beszerzési értékhatárok mesterséges feldarabolásával sok egyesület elkerülte a versenyeztetést, így a támogatási pénzek előre kiválasztott, gyakran a klubvezetéshez kötődő cégeknél landoltak.
- Eszközök elherdálása: Bírósági ügyek sora szól arról, hogy a TAO-pénzből vásárolt tárgyi eszközöket – például sportolók szállítására szolgáló kisbuszokat – nem az egyesület céljaira használták, vagy rövid időn belül, a piaci érték töredékéért értékesítették magánszemélyeknek.
- Sikkasztás és elszámolási hiányosságok: Számos kis- és közepes klubnál egyszerűen „elfelejtettek” elszámolni a megítélt tízmilliókkal. Egy zalai futballklub elnöke ellen például azért emeltek vádat költségvetési csalás miatt, mert a 65 millió forintos támogatás több mint felével – 35 millió forinttal – egyáltalán nem tudott elszámolni. Hasonló ügyek miatt borsodi és tolna megyei sportvezetőket is bíróság elé állítottak.
Rendszerváltás a sportfinanszírozásban
A sorozatos visszaélések, a behajthatatlan milliárdok és az átláthatóságot érő kritikák végül fordulóponthoz vezettek. Miután a kormány nyilvánosságra hozta, hogy tizenegy év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a rendszerben, bejelentették a konstrukció átalakítását. A döntés értelmében a klasszikus sport-TAO rendszert kivezetik, és közvetlenebb, szigorúbban ellenőrzött költségvetési támogatási formával váltják fel, hogy elejét vegyék a további milliárdos visszaéléseknek