Jelenlegi TAO rendszer
A látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatási rendszere (a sport-TAO) a 2011. júliusi életbe lépése óta a modern magyar sportfinanszírozás legmeghatározóbb, strukturális alapkövévé vált. Bár a jogalkotói cél eredetileg az utánpótlás-nevelés, a versenysport és a sportinfrastruktúra kiszámítható, fenntartható ellátása volt, a rendszer az elmúlt másfél évtized során jelentős mértékben felduzzadt és strukturális torzulásokat szenvedett.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatai rávilágítanak, hogy a sport- és szabadidős tevékenységek központi és önkormányzati kiadásai, valamint az átengedett adóbevételek 2021 és 2023 között önmagukban elérték az 1 894,5 milliárd forintot. Ezen belül a TAO révén közvetve átengedett forrás 358 milliárd forintot tett ki. Miközben a bírósági gyakorlat egyértelművé tette, hogy ezen források közpénznek minősülnek, a gyakorlati megvalósításban rendszerszintű adminisztratív torzulások, informatikai monopóliumok, a határidők szisztematikus túllépése és transzparenciadeficitek alakultak ki.
1. A hazai sportfinanszírozási modell makroszerkezete
A magyar sportfinanszírozás erősen államközpontú, többszintű mechanizmus, amely alapvetően négy nagy csatornára tagozódik:
┌─────────────────────────────────────────────────────────┐
│ MAGYAR SPORTFINANSZÍROZÁSI RENDSZER │
└────────────────────────────┬────────────────────────────┘
│
┌───────────────────────────┬──────────────────────┴───────────────┬────────────────────────────┐
▼ ▼ ▼ ▼
┌──────────────────┐ ┌──────────────────┐ ┌──────────────────┐ ┌──────────────────┐
│ Közvetlen állami │ │ Közvetett állami │ │ Önkormányzati │ │ Magánszektor │
│ támogatások │ │ (TAO-rendszer) │ │ alrendszer │ │ és nemzetközi │
└────────┬─────────┘ └────────┬─────────┘ └────────┬─────────┘ └────────┬─────────┘
│ │ │ │
┌───────┴───────┐ ┌───────┴───────┐ ┌───────┴───────┐ ┌───────┴───────┐
│• Kiemelt prog.│ │• 6 látvány- │ │• Működési tám.│ │• Szponzoráció │
│• Akadémiák │ │ csapatsport │ │• Intézmény- │ │• Tagdíjak │
│• NSÜ / ÉKM │ │• Cégszintű │ │ üzemeltetés │ │• Jegybevételek│
│• Aktív Mo. │ │ adókedvezmény│ │• Bérleti díj │ │• Nemzetközi │
└───────────────┘ └───────────────┘ └───────────────┘ └───────────────┘
- Közvetlen állami támogatások: Költségvetési fejezeti előirányzatok, kiemelt sportágfejlesztési programok, olimpiai életjáradékok, valamint a Nemzeti Sportügynökség Zrt. és az Építési és Közlekedési Minisztérium által menedzselt létesítmény-beruházások. A terület kormányzati irányítása 2022 májusától a Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) tartozott, majd a 2026. tavaszi választásokat követően a Belügyminisztérium felügyelete alá került.
- Közvetett állami támogatások (TAO): A nyereséges vállalkozások társasági adójuk legfeljebb 70%-át irányíthatják át hat kiemelt látvány-csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, valamint a 2017-ben csatlakozott röplabda) szervezeteihez. 2017 óta ez a banki különadó 50%-ának terhére is igénybe vehető.
- Önkormányzati alrendszer: Pályázati és normatív alapú működési források, valamint a legjelentősebb rejtett tétel: az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények fenntartása, rezsitámogatása és ingyenes/kedvezményes infrastruktúra-biztosítása.
- Magánszektor és nemzetközi szövetségi források: Szponzorációs és kereskedelmi bevételek, szövetségi pénzdíjak, valamint az utánpótlás-bázis közvetlen lakossági hozzájárulásai (tagdíjak).
A központi költségvetés és a TAO volumene (2021–2023)
Az ÁSZ adatai hűen tükrözik a közvetett adóengedmények volumenének állandóságát a közvetlen kiadások mellett:
| Év | Központi alrendszer (Mrd Ft) | Önkormányzati kiadások (Mrd Ft) | Átengedett TAO (Mrd Ft) | Összesen (Mrd Ft) |
| 2021 | 393,6 | 78,7 | 124,6 | 596,9 |
| 2022 | 372,4 | 102,5 | 116,2 | 591,1 |
| 2023 | 476,9 | 111,8 | 117,8 | 706,5 |
| Összesen | 1 242,9 | 293,0 | 358,6 | 1 894,5 |
A sportfinanszírozási rendszer legnagyobb strukturális hiányossága, hogy Magyarországon a Sporttörvény hatálya alá tartozó több mint 10 000 sportszervezet ellenére nem létezik egységes, közhiteles állami nyilvántartás. A különféle csatornák elszámolása és monitorozása egymástól teljesen független silókban folyik, lehetetlenné téve a keresztfinanszírozások és a halmozott forrásfelhasználás valós idejű szűrését.
2. A sport-TAO fejlődéstörténete és szabályozási szakaszai
1. Korszak: A bő források és jogi gyermekbetegségek korszaka (2011–2016)
Az Európai Bizottság jóváhagyását élvező (állami támogatásnak minősülő) mechanizmus kezdetben öt csapatsportágra fókuszált. A támogatást nyújtó vállalkozások adóalap- és adókedvezményt kaptak.
- 2013/2014: Bevezették a kiegészítő sportfejlesztési támogatás intézményét, amely az elért adómegtakarítás 75%-át vonta el szövetségi vagy sportszervezeti fejlesztési célokra.
- 2015: Megjelent a közvetlen adófelajánlás („rendelkezés az adóról”), amely adójóváírást (2,2–6,5%) garantált az adózónak.
- Ellenőrzési válság: A kezdeti években az elszámolásokat a Nemzeti Sport Intézetnek (NSI) kellett volna felügyelnie, de a krónikus kapacitáshiány miatt az ellenőrzési feladatokat 2014. január 1-jével átruházták a szakszövetségekre.
2. Korszak: Szigorítás, jogi nyilvánosság és auditmechanizmusok (2017–2019)
Miután a program kumulált értéke meghaladta a több százmilliárd forintot (egyedül a labdarúgás 41%-ot, a kézilabda 23%-ot vitt el az első 828 milliárd forintnyi jóváhagyásból), az eljárásrend radikális audit alá került:
- A bíróságok kimondták: a TAO közpénz, így a sportfejlesztési programok, igazolások és határozatok nyilvánosak.
- Az MLSZ szigorú szankciókat léptetett életbe: 2018 végéig 1 833 programnál 3,1 milliárd forint visszafizetését rendelte el, 59 sportszervezetet zárt ki 1–3 évre, és 11 esetben tett feljelentést költségvetési csalás miatt.
- 2019-től az amatőr (300 millió forint alatti) programok zárása teljesen szövetségi hatáskörbe került, mentesítve a minisztériumot.
3. Korszak: Intézményesülés, működési célok és a digitalizáció anomáliái (2020–2026)
A koronavírus-járvány idején a védelmi felszerelések támogatása, valamint a 100%-os támogatási intenzitás került előtérbe gazdasági tevékenységet nem végző szervezeteknél. Az Európai Bizottság 2023 elején újabb hat évvel meghosszabbította a rendszert. A legfrissebb jogszabályi sarokkövek:
- 2024. december 29-től: Nem állítható ki támogatási igazolás azon sportszervezet részére, amellyel szemben az Állami Számvevőszék vagyonmegóvási intézkedést kezdeményezett.
- 2025-től: Lehetővé vált az országos szakszövetségek sportcélú ingatlanüzemeltetési költségeinek TAO-finanszírozása is.
- 2025. július 1-től: A kiemelt Sportakadémiák sportfejlesztési programjainak jóváhagyását, ellenőrzését és az igazolások kiadását visszavette az MLSZ-től a szakminisztérium.
- 2026-os jogszabályi beavatkozások: A 18/2026. (II.09.) Korm. rendelet alapján teljes végrehajtási mentességet kapott a sportszervezetek működési célú állami támogatása. Ezzel párhuzamosan az egyedi kormányzati beavatkozások – mint az FTC állami tartozásainak átütemezését célzó 1136/2026. (V. 7.) Korm. határozat, vagy az Orosháza kézilabdaklub tetemes visszafizetési botránya – jelezték az egyedi politikai és intézményi kockázatok fennmaradását.
3. A rendszer működési zavarai és kritikus anomáliái
A) Eljárási és határidő-túllépési problémák
- Határozathozatali csúszások: A programok február végi beadását követően a jóváhagyó határozatoknak május elejére meg kellene születniük, hogy a társaságok a májusi adóbevallásukban rendelkezhessenek a felajánlásokról. Ezt a labdarúgáson kívül a legtöbb szövetség tartja, ám az MLSZ és a módosítási kérelmek elbírálása gyakran hónapokat csúszik. Noha az Általános közigazgatási rendtartás (ÁKR) alapján ilyenkor az eljárási/szolgáltatási díj visszajárna, erről a gyakorlatban soha nem rendelkeznek.
- Elszámolási túlterheltség: A szeptember 30-i egységes elszámolási határidőt követő 180 napos törvényes vizsgálati határidőt a szövetségek szinte sosem képesek tartani. Nem ritka, hogy 2-3 évvel később szólítanak fel hiánypótlásra, amikor az érintett bizonylatok hiteles felülvizsgálata, az elszámoló személyzet vagy a szállító elérhetősége már ellehetetlenült.
B) Transzparenciahiány és jogsértő közzétételek
Bár a TAO-pénzek jogilag közpénzek, a nyilvánosság a valóságban csorbul:
- Minisztériumi szint: Hiányzik a valós idejű, kereshető központi adatbázis.
- Szövetségi szint: A közzétett igazolás- és jóváhagyási listák strukturálatlanok, nehezen kutathatók.
- Egyesületi szint: Számos sportszervezet fiktív, keresőmotorok elől elzárt vagy közvetlenül elérhetetlen aloldalakon teszi csak közzé határozatait, kijátszva a jogszabályi kötelezettséget.
C) A „kiegészítő támogatás” piactorzító hatása
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás a rendszer legkevésbé átlátható eleme. Amennyiben a sportszervezet szponzori szerződés keretében jut hozzá, nem terheli törvényes elszámolási kötelezettség. Ennek következtében kialakult a „TAO-brókerkedés”: tőkeerős, politikai vagy gazdasági kapcsolatokkal rendelkező klubok a kiegészítő támogatás egy részének átengedéséért cserébe juttatnak TAO-támogató cégeket a forráshiányos kisebb sportszervezetekhez.
D) Informatikai monopólium: A Flexinform Kft. és az EKR
A teljes TAO-mechanizmus technológiai hátterét a Flexinform Kft. által biztosított Elektronikus Kérelmi Rendszer (EKR) adja. A szövetségek nem egyedi rendszereket fejlesztenek, hanem ezen központi maglicencet vásárolják meg saját TAO-keretük terhére.
A Honvédelmi Minisztérium által kötött kiemelt szerződések:
- 2025. április 15.: 375 millió forintos szerződés a Tao-EKR licenc biztosítására, üzemeltetésére és támogatására (mindössze 25 egyidejű felhasználó kiszolgálására).
- 2026. április 9.: 1,692 milliárd forintos szerződés a 2026–2029 közötti időszakra a rendszer licenceinek meghosszabbítására, döntéstámogatási és riportmodul kialakítására.
A cég gazdálkodási adatai rámutatnak a platformfüggőség gazdasági következményeire:
- 2022: 414 millió Ft nettó árbevétel, 54 millió Ft adózott eredmény
- 2023: 490,6 millió Ft nettó árbevétel, 49,8 millió Ft adózott eredmény
- 2024: 707 millió Ft nettó árbevétel, 57,3 millió Ft adózott eredmény
- 2025: 1 170 millió Ft nettó árbevétel, 264 millió Ft adózott eredmény, mellette 360 millió Ft osztalékkivét.
A gigantikus kifizetések ellenére a szoftver számos alapvető informatikai gyermekbetegséggel küzd: elavult tanúsítványkezelés (felesleges Microsec-kényszer a modern KAÜ/Ügyfélkapu mellett), évadonként feldarabolt adatbázisok, hiányzó kézbesítési vélelem-dokumentáció és a NAV Online Számla tételsorainak integrációs hiányosságai tapasztalhatók.