Új játékszabályok a hazai sportvezetésben: mit kell tenniük az egyesületeknek és szövetségeknek az összeférhetetlenségi törvény hatálybalépése után?
Jelentős személyi és adminisztratív átalakulás elé néznek a magyarországi sportegyesületek, sportszövetségek és sportvállalkozások. A kormány által benyújtott, a sport területén működő szervezetekben való részvétellel kapcsolatos egyes összeférhetetlenségi szabályok megállapításáról szóló (T/914-es számú) törvényjavaslat célja a kormányzati indoklás és a sportállamtitkárság közlése szerint a sport és a napi politika szétválasztása, valamint az állami sporttámogatások átláthatóságának növelése. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a jogszabályt – amely a tervezet alapján a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba –, a sportszervezeteknek szigorú határidők mellett kell felülvizsgálniuk vezető tisztségviselőik összetételét.
Kikre és milyen szervezetekre vonatkozik a szigorítás?
A HVG és a 24.hu által ismertetett törvényjavaslat értelmében az új szabályozás nemcsak a klasszikus sportegyesületek és országos sportági szövetségek elnökeire, alelnökeire és elnökségi tagjaira terjed ki, hanem érinti a sportvállalkozások vezető tisztségviselőit és vezető állású munkavállalóit, a sportiskolák igazgatóit, az utánpótlás-nevelési alapítványok kuratóriumi tagjait, valamint a sportszervezetek által létrehozott gazdasági társaságok vezetőit is.
A tervezet szerint a jövőben nem tölthet be ilyen pozíciót az, aki:
- országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,
- kormányzati tisztségviselő (miniszter, államtitkár, kormánybiztos),
- megyei önkormányzati vagy meghatározott egyéb közjogi, pártpolitikusi, illetve állami gazdasági tisztséget visel,
- olyan sportszervezetet vezetett korábban, amelynél súlyos állami támogatási szabálytalanságot (valótlan adatszolgáltatást vagy nem cél szerinti felhasználást) állapítottak meg, és emiatt a támogató elállt a szerződéstől – ebben az esetben a kizárás négy évig érvényes.
Gyakorlati teendők a törvény hatálybalépése után
A kormányzati tájékoztatók és a törvényjavaslat indoklása alapján a sportszervezeteknek és vezetőiknek az alábbi lépéseket kell megtenniük az átmeneti időszakban:
- Összeférhetetlenségi nyilatkozatok bekérése és megtétele: A hivatalban lévő érintett sportvezetőknek a törvény hatálybalépését követően 30 napon belül nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e velük szemben valamely törvényi kizáró ok vagy összeférhetetlenség. A szervezeteknek ezeket a nyilatkozatokat dokumentálniuk kell, új tisztségviselő választásakor pedig eleve csak olyan jelölt választható meg, aki igazolja, hogy nem esik tilalom alá.
- Döntés és az összeférhetetlenség megszüntetése: Ha egy egyesület vagy szövetség elnöke, elnökségi tagja összeférhetetlen pozíciót tölt be, az érintettnek választania kell a politikai/közjogi megbízatása és a sportvezetői tisztsége között. Amennyiben a politikai vagy állami tisztségéről nem mond le, le kell mondania a sportszervezeti pozíciójáról.
- Rendkívüli közgyűlés (tisztújítás) összehívása: Ha az összeférhetetlenség miatt lemond egy elnök vagy elnökségi tag – különösen, ha ezzel a vezetőség létszáma a létesítő okiratban (alapszabályban) meghatározott minimum alá csökken, vagy a szervezet törvényes képviselete megszűnik –, az egyesületnek vagy szövetségnek az alapszabálya szerinti határidőn belül rendkívüli közgyűlést (küldöttgyűlést) kell összehívnia az új tisztségviselők megválasztására.
- Alapszabály és belső szabályzatok felülvizsgálata: A szervezeteknek célszerű átnézniük saját alapszabályukat és szervezeti működési szabályzatukat (SZMSZ), hogy azok összhangban legyenek a módosított sporttörvény összeférhetetlenségi és kizárási előírásaival.
- Bírósági változásbejegyzési kérelem benyújtása: Amennyiben a törvény miatt személyi változás történik a nyilvántartásba bejegyzett képviselők (elnök, elnökségi tagok) körében, az új tisztségviselők megválasztását követően a szervezetnek elektronikus úton (a Cégkapun keresztül) változásbejegyzési kérelmet kell benyújtania az illetékes törvényszékhez.
Politikai viták és jogértelmezési kérdések
A javaslat körül komoly politikai és szakmai vita alakult ki. A kormányzat álláspontja szerint a szabályozás általános érvényű, nem egyes személyek ellen irányul, és elegendő felkészülési időt biztosít a szervezeteknek az átállásra. Ugyanakkor több érintett klubvezető és ellenzéki politikus bírálta a tervezetet, az egyesületek autonómiájának korlátozására hivatkozva. Emellett a sajtóban több jogi elemzés is rámutatott arra, hogy a törvény átmeneti rendelkezései és a pártfunkciók pontos meghatározása kapcsán értelmezési viták merülhetnek fel, amelyek miatt a parlamenti tárgyalás során még módosító indítványokkal pontosítják a szöveget.
A sportszervezetek számára a legfontosabb feladat, hogy a zárószavazás és a kihirdetés után azonnal kövessék a végleges szöveget, hiszen a 45 napos felkészülési idő és az azt követő 30 napos nyilatkozattételi határidő szoros ütemtervet diktál a tavaszi és téli tisztújítások lebonyolításához.